TISZÁNÁL DALSZÖVEG – HORVÁTH TAMÁS




“Tiszánál”

Refrén
Esik eső, hadd essen!
A kezed ott van a kezemben.
Látom, ahogy a szívünk száll.
Vihar után szivárvány.
Nyári napfény, holdsugár, légy enyém, holnapután.
Találkozzunk a folyónál, ott várlak majd a Tiszánál.

Verse1.
Hányszor hívtam a nevedet.
Figyeltem messziről a szemedet.
Kértem az Istent, hogy vedd észre a jeleket, de Ő csak nevetett.
Tudom, hogy egyszerű vagyok, furdalnak a gondolatok.
Mikor látlak téged, megindul a vérem, nekem végem.




Esik eső, hadd essen!
A kezed ott van a kezemben.
Látom, ahogy a szívünk száll.
Vihar után szivárvány.
Nyári napfény, holdsugár, légy enyém, holnapután.
Találkozzunk a folyónál, ott várlak majd a Tiszánál.

Verse2.
Kértem szépen adj esélyt, ne haljon ki a remény.
Tudod a szívem nekem a szám, egyenesen úton járok már.
Többé nem hazudok magamnak, inkább választok mást.
Tudom az élet igazságos lesz ha én is az leszek, kimondom hogy te vagy a minden és nagyon szeretlek.
Te leszel a feleségem, meglátod kicsi lány,
Ne késs el! Várlak a Tiszánál

Esik eső, hadd essen!
A kezed ott van a kezemben.
Látom, ahogy a szívünk száll.
Vihar után szivárvány.
Nyári napfény, holdsugár, légy enyém, holnapután.
Találkozzunk a folyónál, ott várlak majd a Tiszánál. x3

By UDSZ