MÁS ÉRINT MAJD DALSZÖVEG – RAUL & ÁBRAHÁM

“Más érint majd”

1.
Más érint, a gondolattól beleremegek,
Hogy udvarolhatnak neked már a fenegyerekek,
Hogy minden reggelt egyedül kezdek,
És ütném a fejem, hogy végre felejtsek.

De nem megy ma sem, mert azon tanakodom,
Hogy mi lett volna ha a kezed szorosan fogom,
Hogy mi lett volna ha elszökünk a világ elöl,
Holnap más ölel téged, ez engem ma megöl.

Refrén:
Más érint majd,
Más csókol majd,
A szívem vérzik tőled!
Más érint majd,
És más csókol majd,
Bevallom, hogy fáj,
Mennék a szíved után!

2.
Emlékszem minden csókra,
Esőben, viharokban.
A múltból az emlék megmarad,
De az idő velünk együtt elszalad.

Istenem hogy lett ez így?
Néha oly hazug a szív.
A lelkem tudom mit bír,
De a tiéd messziről sír.

Más érint, és fogd fel én nem leszek többet,
A mesénkek vége, becsukjuk a könyvet,
De néha titokban még átlapozom,
De csak vágyakozom, ez tök szánalom.

Mondd meg, hogy ki hibázott!
Hogy ki volt, aki megalázott?
Soha nem mondtad tisztán, hogy mi a te gondod,
Ha velem nem vagy, legalább mással légy boldog.

Refrén:
Más érint majd,
Más csókol majd,
A szívem vérzik tőled!
Más érint majd,
És más csókol majd,
Bevallom, hogy fáj,
Mennék a szíved után!

3.
Mit akarsz? Amikor csak dobálod a szót,
Miért maradsz? Ha mellettem már nem érzed a jót,
Mit érzel, hogyha nem vagyok ott veled,
Vagy amikor forgolódva végre becsukod szemed?!

Már lényegtelen, hogy melyikünk a hibás,
Nem tudok aludni, a szemem is karikás,
Többször mondtam, hogy nem kell vakítás,
Mert ha őszinte vagy, nincs szakítás!

Refrén:
Más érint majd,
Más csókol majd,
A szívem vérzik tőled!
Más érint majd,
És más csókol majd,
Bevallom, hogy fáj,
Mennék a szíved után!