JÖTTEM ÉN DALSZÖVEG – ALMA EGYÜTTES

“Jöttem én dalszöveg”

Mint a felhő, ha esni kezd,
mint a napfény, ha sütni kezd,
mint a virág, ha nyílni kezd,
mint újszülött, ha sírni kezd.
Mint szivárvány eső után,
mint hableány vihar után,
mint sűrű köd éjjel után,
mint a fiú leány után.
Mint a fiú a leány után,
úgy jöttem én apám után.
Ahogy jövő a régmúlt után,
úgy jöttem én, jöttem én.

Úgy jöttem én e világra,
úgy lettem e testbe zárva,
úgy láttam meg a kék eget,
úgy szerettem a szépeket.
Úgy nőttem én szeretetben,
úgy hittem én hitetlenben,
úgy lettem én kikergetve,
úgy mentem én idegenbe.
Úgy mentem én az idegenbe,
úgy mentem én messzi földre.
Úgy mentem én, én a világba,
úgy mentem én, mentem én.

Mint a vándor, ha inni kér,
mint a remény, ha útra kél,
mint az idő, hogyha megáll,
mint sasmadár, hogyha leszáll.
Mint az öröm a bú helyén,
mint a világ semmi egén,
úgy jöttem én hazafelé,
úgy álltam én sorsom elé,
úgy álltam én a sorsom elé,
álltam saját magam elé.
Úgy jöttem én, én hazafelé,
úgy jöttem én, jöttem én.