HORVÁTH TAMÁS & RAUL & DENIZ – ŐSZINTE VALLOMÁS DALSZÖVEG (LYRICS)

Horváth Tamás Refrén:

Éjjel felriadok;
Mindig körbe nézek, de nem vagy ott.
Mégis hogy lennél?
Nehéz elhinnem, hogy örökre elmentél.
De látjuk majd egymást;
A hibáimért nem kérem, hogy megbocsáss.
Én mindent megtettem;
De te feladtad és én egyedül lettem.

Raul:

Tudod, sokszor a zenébe zárkózom el;
De van pár támaszom így hogy adnám fel?
Nem lehetek negatív;
De sokszor elfeledem az agy vezet nem a szív.
A jó modort eltemetik halkan;
A szülőt a gyerek neveli lassan.
Mondd hol a tisztelet aziránt;
Ki felnevelt téged és a jó fele taszigált?
Rossz napokon az édesanyám szeretete;
Többet ér, mint a világ összes keresete.
Az apám a példaképem,
Majd megköszönöm egyszer, hogyha célba értem.
Ismerek embert kinek nincs már anyja;
Kitartást barátom és higgy magadba.
Mindig kell a hovatartozás;
Ezek mi vagyunk, egy őszinte vallomás.

Refrén 2X

Deniz:

De jó helyre születtél, légy mindig hálás;
Mert van ahova nem jut csak balhé meg válás.
Nekem áldás, másnak meg átok a család,
Mert várod a csodát, de ma sem kapsz este vacsorát.
Van ahol a pokol már gyerekként folyton a sarkadba lohol;
Nem fair az élet, hogy veszi be a gyomor.
Van akinek nyomor jut;
Más meg iphonnal nyomul.
Én is lent lógtam a téren, meg lógtam a suliból;
Részegen mentem haza minden buliból.
Nem tudtam mit szabad mit nem;
Mégis valamire vittem.
Hidd el mindig lesznek, akik alád tesznek;
Az életet csak fogd fel egy tesztnek.
Amin ha átmész minden sikerül;
Nézd ahogy a madár a fészkéből kirepül.

Refrén 2X



TOVÁBBI DALSZÖVEGEK: