BRIGÁD – ELVESZVE PESTEN DALSZÖVEG (LYRICS)

TIRPA:

a sok beszedett méreg húzta keresztül a tervünk..
a testünk börtönében veszett el a lelkünk!
ha látnál rendesen, vágnád, nincs az országunk rendben!
zavarodott tekintettel kóválygunk Pesten!

ennyi szer után Lipótváros labirintus már,
bolyongok, mint Potter a kamrában, a baziliszkusznál!
mindenki szarik rám! -az baj! és Isten sem tesz rendbe..
kb úgy nézhetek ki, mint akit frissen vedlettek le!
összeültek az ellenségeim, épp kiátkoznak,
jön pár gyökér szembe, fasz tudja.. lehet délibábok csak!
nem látok! hol vagyok? az öklöm ütésre készen,
az előbb egy belőtt ringyót a földön ülésnek néztem!
szarba vagyok, kerülnek a majmok, mint egy szardarabot,
cikk cakkban haladok, dalt hadarok,
most éppen egy parkba dzsalok!
bevillant egy jelenet, ez történt pár órája:
pulton állva ordítottam: -itt a környék zárt osztálya!
a zsebembe túrva találtam egy fél snickers-et
azzal írtam az egyik ház falára egy édi verset!
így szólt: “lássatok csodát, elvesztem Pesten!
dögölj meg, ha te is elmentél simán mellettem csendben!”

REFRÉN:

el vagy veszve??
-hol a faszomba vagyok?
meg vagy menve??
-hol a faszomba vagyok?
el vagy veszve??
-nem találom a helyem!
hogy merre menjek, azon töröm a kurva fejem!
meg vagy menve??
-a többieket elhagytam mind!
ez a hely nincs a térképen, kezdek lassan megkattanni!

ZENK:

megint elhagyom magam! olyan rég voltam már szabin!
egy Ászokkal négykézláb mászok a Jászain..
olyan éhes vagyok! pedig más akarok lenni mától!
az Oktogonig ég a bláz a Köki Termináltól!
ez is B-Pest! rácsörgök Bankosra, ha van kocsma,
akkor édes az élet mint Rambónak Kambodzsa!
pedig képes vagyok mindenre, vagy elhúzzunk a gecibe?
nem tetszik, de egy pakkért megint ki kell mennem Keszire!
olyan rémes a gádzsi.. csendben lelépek, jobb a békesség.
szép estét édes, ne is égess, totál szétestél!
az éjszaka véges, de örök a szinopsis,
hogy Buda mint a pestis, lenyeled, köhögsz, meg szipogsz is!
a nyüzsgés a tereken, mint a legyek a sebeken,
amíg fent van a kezed, az enyém lent van a zsebeden!
túl a három X-en, nem csak, hogy mások szemét bántsam,
azért kell a csíkszem, hogy a sok szarnak csak a felét lássam..

AZA:

Angyalföld, Népliget, Újlipótváros, Vizafogó,
kaptam sört, jéghideg, úgy vitorlázok kinnt a folyón..
hogy közben iszom és zöldet kösz, de már többet nem kérek.
túl sokat szívtam régen, és most érzem csak, hogy élek!
nem tudtam hogy – hol a faszomba vagyok?
oda baszott a gyapot, voltak annó nagy bajok..
minden egyes kibaszott estém vágod görbevolt,
ma meg a magyar rap az én nevemmel látod összeforrt!
a ködben nem látlak, mond hol vagy fiam?
fogjad meg Anyád kezét, mert épp jön egy jó nagy vihar!
nem szirénákat hallok, hanem inkább szirének énekét
álljon minden szar mc most már ítéletszék elé!
a XIII az Péntek, a Péntek az 13,
ha éhes a rideg város, a léped a hidegtálon.
hamis hangokat játszok gitáron, jövök hozzátok!
majd eltűnök, párhuzamos világok között kószálok..

REFRÉN

TURAN KHAN:

Budapesten Terézváros éjjel ezer arcú!
igazoltathatsz, attól még minden zsaru fattyú!
előmászok a pub-okból, mint a halottak a sírgödörből,
ha nem iszok ma több sört, vágják le a karomat tőből!
kinyír ez a 4-es 6-os, lekastáznak tuti..
uncsi minden punci, kajak Gucci szopó putri!
de az éhes kurva makkal álmodik! ott van a peepshow
a körúton, felhúzom a kapucnit mint Bishop!
megbasztam az életet, mer’ az élet egy ringyó!
tele vagyok feszültséggel, nem kell hosszabbító!
én nem veszek el Pesten, csak Pest veszít el engem!
a Lánchídon az oroszlánt is megszelídítettem..
az Instantból a Kuplungba, a Szimplából a Szódába..
olyan rom kész vagyok, hogy ráhugyálok a bokádra!
kokerókból kokárda, ütött kopott a gárda..
nyitva tárva a sliccem, vihettek is szobára..