AKKEZDET PHIAI – TARZANBORZ DALSZÖVEG (LYRICS)

AZA:
Helyén van az eszem, a pengét elő veszem,
kipattintom a szemed,
majd szépen az asztalra teszem aztán eszek.
Derék-derék, haver a malomkerék rádesik, vascső áll beléd
és megrág egy menyét….
a kenyér-vég kéken ég, hisz kék az ég,
a Gellért-hegy szép, főleg ha onnan lőlek majd szét, fék!
piros a lámpa, a hugyom sárga,
a zöldet meg berántja tőlem a spanom mert kell neki gándzsa..
a Váncsa meg csak csámcsog, Hócipő, bársony,
minő hóddá nőtt a Sámson, betakarózok mert fázom
Haver átázol,én meg átgázolok rajtad
AZA fajta gyerek vagyok akit befogad a pajta….
Egy szivárvány előttem takarja az utat
lejön róla egy alak aki fúróval az agyadban kutat
jó nő a huga,bár leszopott kecskét vagy huszat
ássál kutat,egy kutya mutogat miközben ugat.
kész vagyok mint mindig orrod alá kést rakok
rést hagyok a lábadon haver de nagyot
a hangulat meg fagyott,meg rakott ha kel a vers
faszomon a hús az nyers,ez az amit lenyelsz
egyre rosszabb a helyzet,nem vagyok helyezett
de a csajok szájába belehelyezem félig az erest
eredő erő,baszhatom ha elered az eső
én vagyok a felestől el nem eső nemesi velő..

Újonc:
Szívni slendrián,indián lány liánt
inni finnlandiákokkal,villám-virágirtás után egy
spirálisan klimatizált csilliárdos csillárspirán
kimutatom a fogam fehérnép, vagyis a szimpátiám
mint egy fölcsimpánzkodó fülcimpávián a pátriárkák iránt,
örökké falazok az árkádiába bárki árkát kívánd
igen a lambérián landol Land Roverem
a mangróva erdőbe zabálom a mangót közben a magnót verem
ez egy párhuzamos valóság,egy paralell világ,
ahol bármikor kijöhet a porallergiám
Jean-Claude megjárta már Algériát,Iránt
de nem tudja mit ér ez az alba régiai galérián alvó valériád iránt
yo valériád iránt..