AKKEZDET PHIAI – BUDAPESTMÓD DALSZÖVEG (LYRICS)

Budapest füstös nappalim,
ahova talpig fáradtan
érek haza aznap is,
ha éppen otthon maradtam.

Budapest a dús szád.
A Duna a mosolyod,
ha fürdéskor a duschbad
épp az ajkadon csorog.

Budapest az önmarcang,
a hídvám és a sarc.
Egy elmemélyi néma hang.
Egy arc nélküli arc.

Ha szélesebb lenne,
lehetne gyúrópad.
Rajta tricepszezne
egész Európa.

Budapest az éjszaka:
egy lehordott zsúrnadrág.
Épp hogy egy kissé szakadt.
Épp hogy túl nagy rád.

Tömény szoknyaköltemény.
Klasszikus, de kortárs.
A konformizmus kosztümén
Pest a mélydekoltázs.

Budapest izzadt, sós ing
csak úgy belehányva
Európa shopping
papírzacskójába.

Pánik és malteregó.
Kis szájszéli komplexus.
Egy kifosztott Tesco
polcán hagyott konzervhús.

Pest: erkélyen disznót vágni.
Lakótelep, terasz, kiskád.
Hogy tavasszal a Kosztolányin
virágzanak a rasszisták

Pest a füst, az alkohol,
adatok a vérben.
Pest, hogy feszt italozol
akkor is, ha épp nem.

Pest, hogy késni megszokol,
Pest, hogy nem is méred.
Pest egy lusta metronóm
nyelvén az eltérésed.

Pest egy kimustrált szokol
porlasztotta éter.
Szemcsés hanghullámokon
megszakadó vétel.

Budapest borsósüket
fal mi befogja fülét:
Féli megértésüket.
Pest rossz hallókészülék.

Pest: gyors lakóházak,
lerakat és outlet,
az elme alagsorában
egy kiadó ötlet.

Pest a lakáskultúra,
s hogy realestate kívánok.
Pest a jólét kontúrja:
dívák és díványok.

Város túl a városon.
Ahol várom, ott van.
Pest egy távoli rokon
épp látogatóban.

Talán én is Pest vagyok…
Pest a pestiségem.
Pest,hogy rég Pesten lakok,
s nem lettem pesti mégsem.

Egy rag, mi rossz helyen csüng.
Egy képző, miből jel lett.
Pest, hogy elbeszédülünk
folyton egymás mellett.

Pest, hogy az ív inspirál,
ha körhintál a rím, a stíl.
Pest egy tele írt spirál
lapon a rotringlispil.

A szókötés, a kézimunka,
egy kényszerből felvett
póz, hogy egyre csak magunkra,
hogyha öltünk nyelvet.

Pest az etvasz és a kunszt,
hogy mersz még bravúrozni.
Pest, hogy végül megtanulsz
bilincsben azsúrozni.

Budapest egy gruppen,
mi egyszer tán elszinglisül.
De most tág, s ez így gutten:
dugjuk dajcsul s inglisül.

Elégia és pátosz.
Pest hogy már csak körben…
hajón belül lapátolsz
egy felmosóvödörben.

Hogy a halált vállalom.
Pest: kő az epében.
Szép, gömbölyű fájdalom
az ország közepében.